Bemutatkozás

A Balatoni Yacht Club idén ünnepli fennállásának 105. évét, hiszen hazánk második vitorlás egyesületeként 1912-ben került létrehozásra.

Az idei év a kerek évforduló mellett azért is fontos mérföldkő az egyesület életében, mert célul tűztük ki, hogy az egyesület működését felfrissítjük, annak érdekében, hogy a Balatoni Yacht Club ismét méltó legyen régi – második világháború előtti – híréhez és a hazai vitorlássportot szolgálja széleskörű, tartalmas és magas szakmai színvonalú tevékenységével.

Tagjainkat összeköti a vitorlázás sport szeretete és elkötelezettségünk a hazai vitorlás sport fejlesztése iránt.

Megtiszteltetés, hogy egyesületünk fejlesztéséhez olyan tagok járulnak hozzá aktív, lelkes, közösségépítő tevékenységükkel, mint Berecz Zsombor hazánk legjobb és háromszoros olimpikon vitorlázója, Dr. Ugron Gáspár Gábor, a hazai vitorlássport, különösen az utánpótlás-nevelés és a hazai olimpiai élsport fejlesztése érdekében fáradhatatlanul munkálkodó tisztségviselőnk, Dr. Dulin Jenő, a magyar vitorlássport történetírásának doyen-je, Kelemen Tamás, Berecz Zsombi olimpiai edzője, egyben szintén kiváló vitorlázó és vitorla tervező, Arató Richárd Laser edző, akinek a kezei közül már számos ifjúsági bajnok került ki, és még sokan mások.

Céljaink

  • Berecz Zsombor háromszoros olimpikon vitorlázó Tokiói Olimpiára történő felkészülését segítő, magas színvonalú olimpiai program megvalósítása
  • Ifjúsági utánpótlás nevelés, magas színvonalú ifjúsági versenysport program megvalósítása által, az egyesület 1930-ban alapított „Edződjetek a szelek szárnyán” kezdeményezésének újraindítása, utánpótlás kiválasztás és gondozás
  • A vitorlázásnak az ifjúság széles körében történő népszerűsítése, kedvezményes díjú vitorlás táborok szervezése és balatoni iskolai vitorlás program megvalósítása által
  • Magas színvonalú vitorlás versenyrendezés, kiemelten az utánpótlás korosztályok részére
  • A hazai versenyvitorlázás elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítését célzó előadássorozatok szervezése
  • A hazai vitorlázás hagyományápolása, szellemi és tárgyi hagyatékának megőrzése és ápolása

Lobogónk

byc_1912_jobbra_rendezettAz egyesület jelvénye 1912 óta egy napsárga háromszög lobogó, amelyet a búzakék  Y jel három részre oszt, így jelképezve a Balaton három megyéjét.

 

TÖRTÉNELEM

Dulin Jenő, a Balatoni Yacht Club tiszteletbeli elnökének vitorlázás történeti ismeretei felülmúlhatatlanok. A 2015-ben megjelent enciklopédiája, a Magyar vitorlázás története hiánypótló mű, amelyhez hasonló még nem jelent meg itthon.

Induló sorozatunkban Dulin Jenő tollából ismerhetjük meg a 105 éves Balatoni Yacht Club kialakulásának és fejlődésének egyes időszakait. Íme az első rész:

ELŐZMÉNYEK

Az 1880-as évek végére lezárult a nagytermetű vitorlás hajók építése (nem volt ritka a 20-40 tonnás hajók készítése sem). Ezeket főleg a Stefánia Yacht Egylet hajóépítő műhelyében építették. Ebben az időben eltávoztak azok a mesterek, mint például Richard Young, Michael Ratsey, John Haries hajóépítők, őket a már régebben itt dolgozó magyar segítők pótolták, akik elsajátították azokat az ismereteket, amelyek a vitorlás hajók építésében szükségesek voltak.

Ilyen előzmények után az 1900-as évek körül elkezdték (folytatták) a kis vitorlaterületű uszonyos (jollék) hajók építését. Így lehetőség nyílt arra, hogy a szerényebb anyagiakkal rendelkező rétegek is bekapcsolódjanak a vitorlázásba. Ők főleg a délipart nyaralóhelyein (Aliga, Világos, Siófok, Lelle, Boglár) nyaralótulajdonosaiból verbuválódtak.

Néhány esztendő alatt – a már meglévő hajókkal együtt – mintegy 15-20 vitorláshajó készült el. Tulajdonosaik elsősorban a keleti medencében vitorláztak. Ismereteink szerint elképzelhetetlen, hogy a „szomszédok” ne mérték volna össze hajóik gyorsaságát (a már akkor is érvényes kié a szebb? kié a nagyobb?, kié a gyorsabb? elvet követték), vagyis kialakult egy versenyszellem.  Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a sporteszközök nagyon különbözőek voltak, általában gaffos vitorlázattal, de a hajótestek méreteikben és vitorla felületükben nagyon nem voltakegyformák.

Vagyis különböző sebességűek voltak, erről a gondról a későbbiekben részletesebben írunk.

Néhány lelkes vitorlázó látta a széleskörű érdeklődést, felismerte fontosságát, és egy olyan szervezet létrehozására gondoltak, amelyik összefogja a kisebb-nagyobb helyeken vitorlázgató embereket. 1912 nyarán Balatonaliga és Balatonvilágos mellett más balatoni helyeken is felmerült a kíváncsiság ezért az első elképzelés szerint „Felsőbalatoni Yacht Club” elnevezéssel akarták az egyesületet megalapítani. Tervezetüket elküldték ismerőseiknek, néhány újságnak is. Sokan örömmel üdvözölték a kezdeményezést. Csatlakozni azonban nemcsak a „felsőbalatoniak” akartak, hanem Lelléről, Boglárról, Keszthelyről, sőt más helyekről is. Több megbeszélést követően abban állapodtak meg, hogy egy közös központba tömörülnének, budapesti székhellyel és az egyes helyeken – egységes szabályok szerint – de teljes autonómiával rendelkező osztályok végeznék a szervezési munkát. Lényeges, hogy már ebben az időben megvitatták a klub színeit és lobogó terveit is, végül úgy döntöttek, hogy a sárga és kék színt választják (a sárga a levegőt, a kék a vizet jelképezte), lobogónak pedig a háromszög alakú sárga alapú kék „Y”, amely az alapot három részre osztja, ezzel azt is jelezve, hogy a klub működése mindhárom „balatoni megye” területére kiterjed.

cropped-byc_1912_kozepre_rendezve.jpg

Ilyen előzmények után 1912 december 17-én Budapesten a Grasham palota Venezia kávázójában megalakult a Balatoni Yacht Club. Az alakuló ülést Philippy Ödön táblabíró vezette. Alelnöknek Simaházy-Tóth Edét és Engel Ernő választották. A klub kapitánya dr. Jordán Károly, titkára Klidin Hugó, pénztáros Peitsik Károly, háznagy dr. Szilágyi Viktor, az ügyész pedig dr. Szeless Ödön lett.

Ugyanekkor megalakult a klub első Aliga-Világosi Osztálya.

Az első ülésen már felvetődött, hogy szükség volna egy yacht újság elindítására. A klub alapszabályát a belügyminiszter 1913. április 17-én a 32247/1913/V/a számú leiratával jóváhagyta. Ebben kimondták a Balaton-kultusz ápolását, célul tűzték ki a vitorlás yachtsportnak (vízi és jégsportnak) a magyar belvizeken, a Balatonon, majd a Dunán, később egyéb belvizeken való fejlesztését és ahol ennek legalább tíz tagja van, teljes autonómiával (önállósággal) rendelkező osztályok létesíthetőségét.

 

 

2. rész Az első világháborúig tartó időszak

A Balatoni Yacht Club az alapítás után verseny és rendszabályt, illetve ügyrendet készített. A versenyszabályok megalkotásánál nagy nehézséget jelentett, hogy a Balatonon alig volt két egyforma hajó. Hiába volt magas szintű a versenyzési kedv, nem lehetett szakszerű és objektíven egyértelmű küzdelmeket rendezni, vagyis a hajók közül nem a sorrendben elsőnek beérkező hajó versenyzőjének ítélték a győztest, hanem annak, aki nagyobb rátermettséget, ügyességet mutatott. Ezt a nehéz kérdést Dr. Jordán Károly oldotta meg az általa kigondolt „sebességi szám” kiszámításával. Minden hajó sebességi számot kapott, amely annál magasabb volt, minél nagyobb sebességet ért el. A sebességi szám kiszámításakor figyelembe vették a hajó hosszát, a vitorlafelületet, a hajó legnagyobb szélességét a vízvonalon, és a legnagyobb szélességi kerületét.

Természetes, hogy ez a sebességi számítás – mint általában minden hendikep szabály – nem volt tökéletes, mégis addig alkalmazták, míg az osztályhajó rendszer, és ezzel az előnyadás nélküli versenyzés arra nem készítette a versenyzőket, hogy osztályhajókat építsenek (persze addig jó sok tíz év telt el).

1913 április 28-án a Balatonlellei osztály, júliusban a Balatonszemesi osztály is megalakult. Az előbbinek Vaszilievits János, az utóbbinak Fináczy Béla lett az elnöke.

Balatonszemesen augusztus 17-én rendezték meg az első vitorlásversenyt. Ez a verseny nemcsak azért nevezetes, mert az első jolle típusú hajóknak rendezték, hanem azért is, mert 1902-ben volt utoljára vitorlásverseny, amit a Stefánia Yacht Egylet rendezett, persze tőkesúlyos hajóknak.

A jolleverseny után rendkívüli közgyűlést tartottak, ahol gróf Hunyady Józsefet a Balatoni Yacht Club első elnökévé választották.

 

Hunyady

  1. augusztus 24-én megalakult a Balatonalmádi osztály is (elnöke Kovács Gyula, kapitánya Grofcsik János). Ugyanezen a napon alakult meg a Balatonboglári osztály is (elnöke Schwaab Alfréd altábornagy, kapitánya Krása Jenő)

1914-ben Zilahy Dezső alelnök a Lellei osztály részére egy kuttert ábrázoló művészi kivitelű tiszteletdíjat adott.

Kutter

A tiszteletbeli díj (Tuss Miklós tulajdona)

1914 július 11-én megalakult a Keszthelyi osztály is. Augusztusban megrendezték a második nyilvános versenyt Balatonalmádiban. Másnap érkezett a hadüzenet híre, kitört az első világháború. 1915-1919 között a Balatoni Yacht Club nem működött (a Királyi Magyar Yacht Club sem).

Nehéz viszont azt gondolni, hogy az eltelt öt esztendő alatt az emberek nem vitorláztak, hiszen a vitorlás hajóik megvoltak. Tudjuk, hogy a Balatoni Yacht Clubnak 1914-ben 210 fő volt a taglétszáma és a tagok tulajdonában 15 hajó volt.

Folytatás következik….

*******

 

A Balatoni Yacht Club 105 éves múltra visszatekintő egyesület, 1912-ben hazánk második vitorlás egyesületeként került létrehozásra.

Alapításakor a klub célja a vitorlázás terjesztése, népszerűsítése, biztonságosabbá tétele, a „magyar tenger” magyar családok szívéhez való közelebb vitele, a versenyvitorlázás lehetőségeinek megteremtése, az ifjúsági utánpótlás-nevelés, a vitorlás versenyszabályok és egységes hajóosztályok rendszerének kialakítása volt.

Az egyesület dinamikusan fejlődött, 1930-as években már 1500 taggal rendelkezett és számtalan bajnoki és dobogós címekkel büszkélkedett különböző korosztályokban és hajóosztályokban.

IMG_2719Nevéhez kötődik az első vitorlás verseny megrendezése a Balatonon (1913-ban), vitorlás újság megjelentetése Magyar Yacht néven (1921), az első vándordíj megalapítása (ifjúsági osztályok Kolossváry vándordíja) (1930), a balatoni vitorlázás infrastrukturális fejlesztése – az egyesület számos klubházat, hajótelelőt emelt, többek között Aliga-Világoson, Zamárdiban, Keszthelyen, Balatonfüreden, Siófokon, stb, és osztályszerűen működő részlegeket szervezett. Az egyesület aktívan támogatta továbbá az állami kikötők építését, valamint a hazai hajóépítést és az egyesületek közötti együttműködést. Az egyesület 1929-ben elsőként lett a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség (a jelenlegi Magyar Vitorlás Szövetség jogelődje) tagja és aktív támogatója.

A nagyhírű és sikeres egyesületet a második világháborút követően, 1949-ben feloszlatták, ingó és ingatlan vagyonát elkobozták.

Kiss Gyula egykori klubtag kezdeményezésére a rendszerváltást követően az egyesület jogfolytonosan újjáalakult, a Veszprém Megyei Bíróság 1991-ben jegyezte be. A megújított egyesület fontos célja volt jogelődje hagyományainak és szellemi örökségének ápolása, és a vitorlázás fejlesztése.

Az egyesület és a hazai vitorlázás története számos érdekes eseményt és történetet rejt, amelyekből a honlapon hamarosan megjelenő rovatunkban jelentetünk meg szemelvényeket Dulin Jenő elnök úr elbeszélései alapján.